Juhtúróval és hússal töltött cannelloni

Bizonyos fajta olasz száraztésztákból mindig tartok otthon készleten. A legalapvetőbbek (spaghetti, fusilli, penne, tagliatelle, fettuccine, farfalle) mellett mindig van a kamrában lasagne és cannelloni. Előbbiről már írtam -egyébként is mindenki ismeri- de a cannelloni talán még nem került terítékre. Legalábbis itt, mert otthon gyakori vendég az asztalon.

A cannelloni kb. tíz cm hosszú kb. 2-3cm átmérőjű henger, amelybe mindenféle földi jót bele lehet tölteni. Talán csak azért nem futott be olyan pályát, mint a lasagne vagy a többi társa, mivel valamivel macerásabb a kezelése. Gondolok itt a megtöltésre, amely abból áll, hogy a többnyire darabos tölteléket az ember megpróbálja egy kiskanállal beügyeskedni a cannelloni-kba. Bár egyre jobb a technikám, de ez a folyamat még mindig elég időigényes.

Maga az elkészítése nem bonyolult. A doboz szerint elő kellene főzni néhány percben, de én el szoktam ezt a lépést hagyni, mivel enélkül is megpuhul annyira, amennyire egy cannelloninak meg kell puhulnia. A megtöltés után egy tepsibe kerülnek, ahol besamel ágyon és besamel takaróban szépen megpuhulnak és megfőnek a bennük található anyagok (és a mártás) hatására. A töltelék elég sokféle lehet, de a legalapvetőbb talán a darált húsból és zöldségekből álló. A cannelloni egyébként Sorrento-ból származik (Nápolyi öböl), ahol 1907-ben találták fel, és a II.VH környékén indult el hódító útjára.

Mivel többnyire húsos töltelékkel kerül nálunk az asztalra (ezt is leírom azért), ezért most főleg egy másik verziót fogok bemutatni, amelyben a juhtúró és a chili játszik főszerepet. Szoktam ezen kívül még spenótos-ricottás töltelékkel vagy tengeri herkentyűs raguval is tölteni, de ezekről majd később.

Juhtúróval és hússal töltött cannelloni

200g juhtúró
1 nagyobb fej hagyma apróra vágva
5 gerezd fokhagyma
10-12 szem olajbogyó apróra vágva (és persze kimagozva)
300g darálthús (preferáltan marha+sertés vegyesen)
1 chilipaprika apróra vágva
1 zöldpaprika apróra vágva
1 paradicsom (meghámozva, darabokra vágva)
10dkg füstölt húsos szalonna (darabokra vágva)
só, bors, őrölt kömény, szerecsendió, fehér bors, majoranna, bazsalikom, oregano, kakukkfű, rozmaring
friss petrezselyem apróra vágva
1 evőkanál borecet
1dl száraz vörösbor (vagy fehér)
1 sűrített paradicsom konzerv (kicsi, elhagyható, ha több paradicsomot használunk)
10dkg margarin vagy vaj
liszt
kb. 2dl tej
5dkg keménysajt

Először készítsük el a juhtúrós tölteléket. A juhtúrót dolgozzuk össze egy kevés (kb. maréknyi) apróra vágott hagymával, két lereszelt fokhagymával, egy apróra vágott chilipaprikával, egy evőkanál borecettel, az olajbogyókkal, egy marék petrezselyemmel, a frissen őrölt borssal, és pár evőkanálnyi tejjel. Az eredmény egy közepesen sűrű massza. Tegyük félre (pl. hűtőbe), hadd érjen kicsit össze.

A maradék hagymát kevés olajon üvegesítsük meg, majd adjuk hozzá a szalonnakockákat és süssük meg azokat is. (A szalonna maradjon puha, húsos, nem sült szalonnát gyártunk.) Dobjuk rá a darálthúst, sózzuk, borsozzuk, adjunk hozzá őrölt köményt és pirítsuk az egészet kevergetés mellett morzsára. (kb. 5-10 perc) Ha elkészült, adjuk hozzá a paprikát, a paradicsomot és főzzük szét őket (kb. 5 perc). Belereszeljük a maradék fokhagymát (3 gerezd, de lehet több is), majd kanalazzuk bele a sűrített paradicsomot és öntsük fel borral. Vegyük alacsonyabbra a hőfokot (nem kell takarékra), és adjunk hozzá majorannát, bazsalikomot, oreganot, kevés kakukkfüvet és csipetnyi rozmaringot. Jól keverjük át és fedő alatt pároljuk meg. Egy idő után a nedvesség elforr, és a mártás besűrűsödik: ez jelzi, hogy a húsos töltelék is elkészült.

Eközben készítsük el a besamel mártást. Olvasszuk fel a vajat vagy margarint (nyilván előbbi sokkal jobb lenne, de utóbbi sokkal gyakrabban van otthon), és amikor már folyik hintsük meg liszttel. Annyi lisztet adjunk hozzá, hogy kevergetve felvegye a teljes vajat. Ezután öntsük fel tejjel, sózzuk, fehérborsozzuk, adjunk hozzá szerecsendiót és egy maréknyi friss, apróra vágott petrezselymet (utóbbi nem része a hagyományos besamel-nek, ez csak a saját tuningom). Szaporán kevergetve várjuk meg, amíg a mártás besűrűsödik, de azért még folyós marad, és ekkor vegyük le a tűzről.

Egy tűzálló tálba vagy tepsibe terítsünk a besamelből egy adagot (kb. egyharmada-fele). Kezdjük el megtölteni a cannelloni-kat a kétféle töltelékkel: először csináljuk meg a húsos cannellonikat (egy kiskanállal kanalazzuk-nyomjuk bele a csőbe a tölteléket), és fektessük be őket a besamel ágyra. Kenjünk rá egy kevés mártás a tetejére. Majd jöhetnek a juhtúrós cannellonik, amelyeket hasonlóan töltsünk meg, és fektessünk a tálba: mivel jó eséllyel a húsós csövek már teletették az első szintet, ezért fektessük őket a tetejükre. Öntsünk rájuk a maradék besamelt, igazgassuk el rajta, hogy egyenletesen fedje az egészet. Reszeljünk rá valamilyen keménysajtot

Lefedve tegyük a sütőbe, forrósítsuk fel 200 fokra és süssük kb. 1 órán át. Az utolsó öt percben vegyük le a fedőt, hogy szép színt kapjon a teteje. (ezt lehet grillezni is)

(A képen látszik, hogy én pont fordítva rétegeztem a kétféle cannellonit, amely kisebb hiba volt, mivel a húsos csövek kevésbé összenyomhatók, mint a juhtúrósak. Ezért utóbbiek kicsit formátlanabbak lettek 😦 Ha a húsos kerül alulra, akkor ez nem történt volna meg.)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s