Azaz teriyaki csirke. A mai receptünk egy alapvetően japán étel lesz, amelyet a lányom kérésére dobtam össze. Az étel nevében a teriyaki az elkészítés módjára utal: ez az elsősorban japánban honos metódus alapvetően a hús – többnyire hal vagy csirke- serpenyőben való sütését jelenti, amelynek utolsó fázisában egy ragadós, fényes szósszal öntjük le a húst, hogy az bevonja azt. Tévesen néha a szósszal azonosítják, amely egy szójaszószból, mirinből, szakéból, cukorból és néha egyéb összetevőkből álló folyadék, amelyet kissé szirupos állagúra főznek az elkészítés során. Teriyaki szószt ugyan lehet néha kapni készen is, de mégis inkább azt javasolnám, hogy mindenki készítse el saját maga. Az interneten és a szakácskönyvekben ahány forrás, annyiféle módon készítik, ezért igazából nem lesz olyan, hogy jó vagy rossz recept. Én például adtam hozzá egy kevés reszelt hagymát, gyömbért és fokhagymát, amelyek egyike sem feltétlenül jelenik meg minden receptben, de így ízletesebb lesz a végeredmény.
Hasonló változatosság tapasztható az alapanyagokban, és azok előkészítésében: egyes forrásokban inkább csirkecombot javasolnak (akár bőrrel együtt), máshol a csirkemellet egészben hagyják. Bár ez utóbbi talán szebb eredményt hozott volna, én most a hús felkockázását választottam. Sajnos, mint az a képeken is talán látszik, ezt az ételt, a japán fogások nagy részéhez hasonlóan célszerű lett volna azonnal tálalni; így nem keveset veszített a fényéből a szószréteg. Az ízét azonban nem változtatta meg. 🙂
A teriyaki csirkét általában kissé nyersre főzött vagy párolt zöldségekkel tálalják. Én itt most brokkolit használtam és újhagymát, de igazából más is jó lehet.
Az étel elkészítése valójában elég egyszerű, simán összedobható egy munkásabb nap végén is. Egyes receptekben szerepel a pácolás, de ha authentikusak akarunk maradni, akkor ezt ne tegyük; igazából nincs rá szükség.
Tori Teriyaki (csirke teriyaki)
A teriyaki szószhoz: (kb. 4-5 főre)
1 diónyi friss gyömbér lereszelve
1 kisebb fej hagyma lereszelve
3 gerezd fokhagyma áttörve
3ek mirin (édes japán szaké)
3ek szaké (vagy mirin, vagy a mirin helyett szaké 🙂 )
3ek cukor (egyes forrásokban méz, vagy barnacukor)
6ek szójaszósz (lehetőség szerint japán szójaszósz)
6ek víz (lehet kicsit kevesebb is)
1ek keményítő (ha mézet használunk elhagyható)
A húshoz:
1kg csirkemell 2-3cm-es kockákra vágva, vagy hagyjuk egyben a melleket. Csirkecomb is tökéletes, sőt, úgy valamivel szaftosabb is lesz.
1 nagyobb fej brokkoli (virágaira szedve, a vastag szárat ezúttal dobjuk el)
2-3 szál újhagyma felkarikázva
só, bors
késhegynyi szódabikarbona
Keverjük össze a szósz alapanyagait. Mint írtam korábban a hagyma, fokhagyma és gyömbér opcionális, bár a gyömbér elég gyakori alkotórész, én ezt nem hagynám el. A mirin helyett lehet szakét vagy végszükség esetén egy édeskésebb fehérbort is használni.
A húst vagy szedjük mellekre vagy combokra, vagy kockázzuk fel. Egy wokban kevés olajon süssük meg a csirkét, először az egyik oldalán majd a másikon, amíg kis kérget nem kap, majd vegyük ki és tegyük félre. Kicsit mossuk ki a wokot, majd öntsük bele a szószt, és forraljuk fel. Pár perc után a szósz elkezd sűrűsödni; ekkor tegyük bele a húst, és forgassuk bele a szószba, hogy az megfelelően befogja a darabokat. Pár percig főzzük együtt őket, amíg elforr a szószból a víz nagy része.
Közben vagy előtte tegyünk fel egy fazék vizet 2kiskanál sóval és 1kiskanál szóbabikarbonával forrni. Amikor már lobog, dobjuk bele a brokkolit, és főzzük pár percig. Semmiképp ne főzzük szét őket; amint megpuhult a szár valamennyire, vegyük le a tűzről, öntsük le róla a vizet. Öblítsük le hideg vízzel, hogy megállítsuk a fövést.
Az újhagymát vágjuk karikákra, és kevés olajon futtassuk át. Ezt sem szabad agyonfőzni, akkor jó, ha még kicsit nyers.
Ha a húst egészben hagytuk, tálalás előtt vágjuk fel szeletekre. Szedjük rá a köretként adott rizsre vagy főtt tésztára, és tegyünk köré a brokkolit és a hagymát. Díszítésként megszórhatjuk pár szezámmaggal, és/vagy esetleg rácsöpögtethetünk pár csepp szezámolajat.
Phoenix Wolf Konyhája 